Ha Budapesten szeretnénk autót bérelni, sok esetben jól tesszük, ha hivatásos sofőrt is bérelünk, hiszen a nagyvárosi közlekedés veszélyes és bonyolult. Hiába próbálja a városvezetés marketing kampánya elhitetni a Budapesten lakókkal, hogy jó a közlekedés, sokkal biztonságosabb, ha profi sofőr fuvarozza az embert.Ismernünk kell azonban a sofőr munkaidejére vonatkozó szabályokat és előírásokat.

A munkaidő fogalma az autóvezetőknél

A munkaidő azt az időtartamot jelenti, amelyben a gépkocsivezető munkaviszonyából eredő kötelezettségeinek teljesítése érdekében munkát végezni köteles. Magyarország területén a munkaidővel kapcsolatos jogszabályokat a Munka Törvénykönyve ide vonatkozó paragrafusai határozzák meg.

Az autóbusz-vezető munkaideje összetettebb egy átlagos munkarendben dolgozóénál, több elemet tartalmaz, amelyek a következőek:

A tényleges munkával töltött idő

•     a járatban eltöltött idő
•     autóbusz napi gondozására, előkészítésére meghatározott idő
•     téli időszakban eltöltött plusz idő
•     egyéb javítással töltött idő.

Szolgálatban eltöltött idő

Távolléti idő

Az autóvezetők munkavégzésével kapcsolatos előírások

Pihenőidő

A vezetőnek minden huszonnégy órás időközben legalább napi tizenegy órás folyamatos pihenőidőt kell biztosítani. Ez legfeljebb hetenként három alkalommal legalább kilenc órás folyamatos pihenőidőre csökkenthető úgy, hogy a következő hétvége előtt kompenzálásként megkapja a kieső óraszámot.

Vezetőidő

A napi vezetési idő két napi pihenőidő között vagy a napi pihenőidő és egy heti pihenőidő között nem haladhatja meg a 9 órát. Heti két alkalommal ez tíz órára növelhető.

Saját autót vezetünk vagy bérelt autót Budapesten fontos, hogy takarékosan, olcsón tegyük azt. Az autóvezetés esetében elsősorban a takarékos üzemanyag fogyasztásról szoktunk beszélni. Tény, hogy elsősorban a tankolás költségét, a benzinfogyasztást érzi meg a pénztárcánk. A takarékos használat fogalma azonban sokkal tágabb. és tényezői összefügghetnek az üzemanyag fogyasztással is.

Az optimális, takarékos használat alapszabálya: az autó mindig műszakilag kifogástalan állapotban legyen.

Ha így teszünk, nem kell félnünk attól, hogy SMS üzenetben kell segítséget kérnünk autószerelőnktől. A laptoppal diagnosztizált budapesti autószervizek marketing kampányaiban szereplő garancia időszakban, a kötelező átvizsgálásoknak köszönhetően, a személygépkocsi kifogástalan állapotban van. Ne felejtsük el, hogy az autót nem csak a kötelező vizsga előtt kell szervizbe vinni, bevált módszer, ha tízezer km-es motorolaj cserével egyidejűleg átvizsgáltatjuk az autót, a kezdődő hibákat kijavíttatjuk.

A takarékos vezetés ott kezdődik, hogy menet közben időnként rá kell pillantani a műszerfalra, mert az onnan kapott üzenetek segítségével megelőzhetjük a nagyobb bajt.

Talán tréfásan hangzik, de az első olyan műszer, mellyel pénzt takaríthatunk meg vezetés közben, az a sebességmérő. Az autókat többnyire úgy tervezik, hogy 90 – 100 km/h sebességnél fogyasztanak optimálisan, nem beszélve arról, hogy így megspórolhatjuk a gyorshajtásért járó büntetést is.

Gyorsításkor kerüljük a túlzottan nagy gázpedálnyomást, eltekintve a biztonság érdekében szükséges erős gyorsítást.

Folyamatos haladásnál olyan sebességet válasszunk, hogy a tempót kis gázpedálnyomással tudjuk tartani.
A takarékos fogyasztás alapszabálya: az adott sebességhez képest mindig a legmagasabb sebességfokozatban haladjunk, a kívánt sebességre lehetőleg közepes gázpedálnyomással gyorsítsunk, ezért akár kapcsoljunk vissza egy, vagy két sebességfokozattal.

A gépkocsi fogyasztását l/100 km dimenzióban mérjük, nemcsak egyszerűsége miatt, hanem azért is, mert a g/kWh fogyasztás mérésére csak laboratóriumi körülmények között, különleges berendezésekkel van lehetőség.

A l/100 km fogyasztásról pedig azt kell tudni, hogy adott sebességfokozatban annál kevesebb, minél lassabban megyünk a gépkocsival.

Minden autóvezető tudja, hogy a fékezési távolság az autó fékútja és a vezető reakcióidejéből áll össze. Ha a megfelelően karbantartott autó fékútja megfelelő is, lényeges szempont a vezető reakcióidejét befolyásoló tényező, és ez nem csupán egy marketing akció az automobilok kapcsán.

Akár 0,15 s reakcióidő-növekedés a baleset elkerülhetetlenségét okozhatja. Ennek az időnek annál nagyobb a jelentősége, minél nagyobb a gépkocsi sebessége. A reakcióidőt befolyásolja a szeszes ital és a gyógyszer fogyasztása.

A szesz a legnagyobb hatását a központi idegrendszerre fejti ki.

Az alkohol mind lélektani, mind élettani szempontból káros. Hamis biztonságérzetet és gátlástalanságot idéz elő. A lelki egyensúly felborulásának eredményeként eltolódás jön létre a tudat, a megfigyelés, az észlelés, a reakcióidő és a cselekvés összhangjában. Fokozott vezetési képességet érez az illető, pedig a valóságban a fogyasztott alkohol mennyiségétől függően az érzékszervek működésének gyorsasága és a reflextevékenység is csökken, ilyenkor hajlamos az SMS üzeneteket is elolvasni vezetés közben.

Összefoglalva tehát:

• Az alkohol gyorsan felszívódik a vérben, és a központi idegrendszer működését akadályozza.
• Az alkohol hatása egyénenként, de ugyanannál az egyénnél időben is változik.
• Az alkohol gátolja a látást, amely a gépkocsivezetés alapvető feltétele.
• Az alkohol csökkenti az idegek irányítóképességét.
• Az alkohol a reakcióidőt megnöveli.
• Az alkohol nem élénkít, hanem kábít.
• Az alkohol függőséget okoz

Legnagyobb a baleseti veszély az alkoholfogyasztás utáni harmadik-negyedik órában. Fokozza a veszélyt, hogy az italfogyasztás után ennyi idővel az egyén általában józannak érzi magát. Az alkohol okozta balesetekre a rendőrség már mobil marketing útján is megpróbálta felhívni a figyelmet, de nem mindenkihez jutott el az üzenet.

Az orvosságok - gyógyszerfüggőség

Nagy gondot okoz a gyógyszerek fogyasztásának növekedése. Hatásuk az autóvezetés szempontjából vizsgálva, két nagy csoportot különböztethetünk meg:

• élénkítő hatásúak
• nyugtató hatásúak.

Fontos tudni:

Az a személy, aki autót vezet vagy rövidesen vezetni fog, kerülje a gyógyszerek fogyasztását, mivel veszélyesek.
Gyógyszer és alkohol – bármilyen kis mennyiségben való – együttes fogyasztása súlyos következményekkel járhat.

Gyógyszereket vezetés közben csak orvosi javaslatra vagy engedéllyel szabad szedni.

A járművezetés az egyik legnehezebb munka

Kinek jutna eszébe, hogy az autóvezetés testileg is megerőltető tevékenység? – írja Réti László Stressz a volánnál című könyvében. Hiszen a vezető kényelmesen ül a volán mögött és minimális erőkifejtéssel irányítja járművét. Ez az igénybevétel tényleg nem nagyobb, mint egy automatizált gyártógép kezelésének munkája. Igen ám, de ez az „automata” ugyanakkor 60-120 kilométeres sebességgel száguld. A talajjal csak közvetett kapcsolatban van. A tér és idő korlátai megváltoznak számára. A mozgó megfigyelő az időn mást ért, és a teret is másként látja, mint a nyugalomban levő. Hát még mennyire másként érzi magát, mint a gyalogos, aki érzék- és mozgásszerveivel begyakorolt reflexei útján kényelmesen alkalmazkodik a környezethez.

Autópálya, városi közlekedés

A mai közlekedési feltételek mellett a biztonságos járművezetés felelősségteljes és bonyolult, az egész szervezetet igénybe vevő, rendkívül fárasztó munka, mely az idegrendszeren kívül különösen a szívet és a keringési rendszert terheli meg, s kritikus közlekedési helyzetben, sűrű városi forgalomban bizony vetekszik a nehéz testi munkával, ehhez hozzáadódnak a tömegesen érkező sms üzenetek okozta figyelemkiesések is.
Egy kísérletsorozatban, melyben egészséges és szívinfarktuson átesett autóvezetőket vontak be, kölcsönösen azt vizsgálták, hogy milyen terhet ró a bérelt autó vezetése a szervezetre, van-e különbség az egészséges és a beteg vezető, a vidéki és a budapesti forgalom között. Van-e hatása a sebességnek és a közlekedési körülményeknek, az sms vagy mobilhívás küldésének, fogadásának a hormontermelésre. A vizsgált személyeknek 200 km-t városban, 300 km-t pedig autópályán kellett vezetniük. Az eredmény meglepő volt. Kiderült, hogy 130 km/órás sebesség autópályán kevésbé megerőltető, mint az 50 km/órás tempó városban. A városi és az országúti vezetés közben az egészséges vezetők 352-szer fékeztek, 284-szer váltottak sebességet és 880-szor gyorsítottak. Átlagos sebességük 55 km/óra volt. Ugyanitt a szívinfarktuson átesett vezetők lassabban (49 km/órás sebességgel) vezettek, de gyakrabban fékeztek és többször adtak gázt. Érdekes, hogy az autópályán a nagy sebességet jobban bírták, mint a városi vezetést, és csaknem ugyanúgy viselkedtek, mint az egészséges vezetők. Mindez arra utal, hogy autópályán még a nagy sebesség sem terheli túl a szervezetet. Sokkal megterhelőbbek viszont a városi közlekedési dugók, az oszlopban haladás, az áttekinthetetlen kanyarok és kereszteződések, az autósok és gyalogosok szabálytalankodásai. Ilyenkor a percenként termelt adrenalin mennyisége majdnem háromszorosa a nyugalomban mértnek. (Az autópályán való vezetéskor csak kétszeresére emelkedik!) A mobilhívások és csoportos sms üzenetek küldése szinte lehetetlennek tűnő feladat, mégis sokan ezzel is foglalkoznak közben. Nyilvánvaló, hogy az autópályán nagy sebességgel haladva sokkal nagyobb a baleset lehetősége, mint Budapesten a lassan haladó kocsisorban.

Az autózás furcsa kétarcúsága, hogy autópályán a gyors menet fizikailag, szellemileg és érzelmileg kevésbé megerőltető, de veszélyesebb, ugyanakkor a lassúbb városi közlekedés nagyobb fizikai, szellemi és érzelmi terhet ró a vezetőre, bár kevésbé veszélyes.