Mit jelent a biztonsági üveg?

Az ajtók és ablakok a személygépkocsi karosszéria belsejének a külvilággal való kapcsolatához szükségesek. Az ajtók számát és elrendezését a forgalmi igények szabják meg.

Az ajtók zárását az autóknál kilincsszerkezettel vagy fogaskerék reteszes zárral oldják meg. A korszerűbb fogaskerék reteszes megoldásnál az ajtón levő fogaskerék becsukáskor végig fordul az ajtókeretre szerelt fogaslécen. A fogaskerék visszaforgását meggátolja egy belül elhelyezett rugós nyelv. Nyitáskor a rugós nyelvet húzzák ki a forgás gátló szerkezetből.

A városi buszok ajtóinak működtetésére a vezetőfülkéből vezérelt sűrített levegőt alkalmaznak.

Az autók ablakait biztonsági üvegből készítik, nehogy az ütközéskor széthulló üvegszilánkok a bennülőket megsebezzék. A biztonsági üvegek egy- vagy többrétegűek lehetnek.

Az egyrétegű hőkezelt üveg törés esetén a benne levő feszültség következtében mély sebet nem ejtő szilánkokra robban szét. A többrétegű ún. szendvics üvegben az üvegrétegek közé celluloid vagy műanyagréteget ragasztanak. Ez a biztonsági üveg ütésre nem hull szilánkokra, csak hálószerű repedések keletkeznek benne, így az autóban utazók nem sérülnek meg.

Az ajtók felfüggesztését, a zárak és ajtóműködtető berendezések állapotát rendszeresen ellenőrizni kell.
Az ajtók kifogástalan működése nagymértékben függ az ajtószárnyak beállításától. A sarokpántok mozgatásával végezhető el az ajtók beállítása.

Az autók cárjainak rendszeres kenésére és zsírozására oda kell figyelni, különösen a téli időszakban.

A járművezetés az egyik legnehezebb munka

Kinek jutna eszébe, hogy az autóvezetés testileg is megerőltető tevékenység? – írja Réti László Stressz a volánnál című könyvében. Hiszen a vezető kényelmesen ül a volán mögött és minimális erőkifejtéssel irányítja járművét. Ez az igénybevétel tényleg nem nagyobb, mint egy automatizált gyártógép kezelésének munkája. Igen ám, de ez az „automata” ugyanakkor 60-120 kilométeres sebességgel száguld. A talajjal csak közvetett kapcsolatban van. A tér és idő korlátai megváltoznak számára. A mozgó megfigyelő az időn mást ért, és a teret is másként látja, mint a nyugalomban levő. Hát még mennyire másként érzi magát, mint a gyalogos, aki érzék- és mozgásszerveivel begyakorolt reflexei útján kényelmesen alkalmazkodik a környezethez.

Autópálya, városi közlekedés

A mai közlekedési feltételek mellett a biztonságos járművezetés felelősségteljes és bonyolult, az egész szervezetet igénybe vevő, rendkívül fárasztó munka, mely az idegrendszeren kívül különösen a szívet és a keringési rendszert terheli meg, s kritikus közlekedési helyzetben, sűrű városi forgalomban bizony vetekszik a nehéz testi munkával, ehhez hozzáadódnak a tömegesen érkező sms üzenetek okozta figyelemkiesések is.
Egy kísérletsorozatban, melyben egészséges és szívinfarktuson átesett autóvezetőket vontak be, kölcsönösen azt vizsgálták, hogy milyen terhet ró a bérelt autó vezetése a szervezetre, van-e különbség az egészséges és a beteg vezető, a vidéki és a budapesti forgalom között. Van-e hatása a sebességnek és a közlekedési körülményeknek, az sms vagy mobilhívás küldésének, fogadásának a hormontermelésre. A vizsgált személyeknek 200 km-t városban, 300 km-t pedig autópályán kellett vezetniük. Az eredmény meglepő volt. Kiderült, hogy 130 km/órás sebesség autópályán kevésbé megerőltető, mint az 50 km/órás tempó városban. A városi és az országúti vezetés közben az egészséges vezetők 352-szer fékeztek, 284-szer váltottak sebességet és 880-szor gyorsítottak. Átlagos sebességük 55 km/óra volt. Ugyanitt a szívinfarktuson átesett vezetők lassabban (49 km/órás sebességgel) vezettek, de gyakrabban fékeztek és többször adtak gázt. Érdekes, hogy az autópályán a nagy sebességet jobban bírták, mint a városi vezetést, és csaknem ugyanúgy viselkedtek, mint az egészséges vezetők. Mindez arra utal, hogy autópályán még a nagy sebesség sem terheli túl a szervezetet. Sokkal megterhelőbbek viszont a városi közlekedési dugók, az oszlopban haladás, az áttekinthetetlen kanyarok és kereszteződések, az autósok és gyalogosok szabálytalankodásai. Ilyenkor a percenként termelt adrenalin mennyisége majdnem háromszorosa a nyugalomban mértnek. (Az autópályán való vezetéskor csak kétszeresére emelkedik!) A mobilhívások és csoportos sms üzenetek küldése szinte lehetetlennek tűnő feladat, mégis sokan ezzel is foglalkoznak közben. Nyilvánvaló, hogy az autópályán nagy sebességgel haladva sokkal nagyobb a baleset lehetősége, mint Budapesten a lassan haladó kocsisorban.

Az autózás furcsa kétarcúsága, hogy autópályán a gyors menet fizikailag, szellemileg és érzelmileg kevésbé megerőltető, de veszélyesebb, ugyanakkor a lassúbb városi közlekedés nagyobb fizikai, szellemi és érzelmi terhet ró a vezetőre, bár kevésbé veszélyes.