A Rózsavölgyi és Társa Kiadó tisztelettel meghívja Önt

Eötvös Péter – Pedro Amaral:

parlando–rubato

Beszélgetések, monológok és egyéb kitérők

című könyv bemutatójára.

Időpont: 2015. június 9. kedd 17:00
Helyszín: Budapest Music Center – Könyvtár
(1093 Budapest, Mátyás utca 8.)

A szerzőkkel Fazekas Gergely zenetörténész,
a Rózsavölgyi és Társa főszerkesztője beszélget.

Eötvös Péter – Pedro Amaral:
parlando–rubato

Beszélgetések, monológok és egyéb kitérők

Eötvös Péter (1944) az ezredforduló legjelentősebb, legtermékenyebb és legsikeresebb operaszerzője. Az 1970-es években írott két korai zenés színpadi kísérlete, a Harakiri és a Radames után, számos hangszeres művet és egy rendkívül aktív karmesteri időszakot követően a Lyoni Operaházban bemutatott Három nővér hozta el számára az operaszerzői világhírt 1998-ban. A Csehov dráma nyomán írott darabját azóta húsz különböző operaház mutatta be, s az eltelt közel két évtizedben kilenc további operát komponált. 2014–2015-ben hat különböző operáját játszották két kontinens kilenc különböző városában. A kötet 2010-ig követi nyomon ezt a páratlan életművet, vagyis kilenc operáról esik benne szó részletesen, de nemcsak kompozícióinak műhelytitkairól vall Eötvös Péter, hanem a szövegkönyvírókhoz és énekesekhez fűződő viszonyáról, az alkotás rejtélyes folyamatáról, az opera műfajának 21. századi nehézségeiről és szépségeiről, személyes életútjáról, pályatársakról, esztétikai alapkérdésekről is. A zenetörténet során sokan és sokszor vizionálták az opera halálát. Eötvös Péter folyamatosan gazdagodó életműve és ez a kötet a bizonyság rá, hogy a műfaj nem halott, még csak nem is gyengélkedik.

Pedro Amaral (1972) portugál karmester, zeneszerző, zenetörténész. A párizsi Conservatoire-ban szerezte zeneszerzés diplomáját, tanult Eötvös Péternél, doktori disszertációját Karlheinz Stockhausen Momente című művéből írta, s ennek nyomán Stockhausen asszisztenseként vett részt a zeneszerző több projektjében. A kötetet beszélgetőpartnerként és Eötvös Péter monológjainak szerkesztőjeként jegyzi, illetve rövid esszékben vázolja fel az operák tágabb kontextusát, hogy segítse az olvasó tájékozódását Eötvös varázslatos zenei univerzumában.

Terjedelem: 320 oldal
Méret: 165 x 235 mm
Kötés: Keméyntáblás
Ár: 4990 Ft
ISBN: 978 615 506 223 0

Napéjegyenlőség – a Magvető Kiadó Ünnepi Könyvhétre megjelenő köteteinek premierje

Időpont:
2015. június 5. péntek 19 óra

Helyszín:
Radnóti Színház (1065 Budapest, Nagymező u. 11.)

2015-ben is szeretettel várjuk – a hagyományokhoz hűen és egy korszak lezárásaként is – a Magvető Kiadó Ünnepi Könyvhétre megjelenő köteteinek premierjére. Napjaink magyar irodalmának legfontosabb és legizgalmasabb szerzői idén is ekkor és itt olvasnak fel első alkalommal vadonatúj műveikből. A közönség ezen az esten szöveg-közelről találkozhat kedves szerzőivel. A nyomdából érkezett friss példányok pedig a helyszínen dedikáltathatók.

Fellépnek: Danyi Zoltán, Esterházy Péter, Kenedi János, Kiss Noémi, Kollár-Klemencz László, Krusovszky Dénes, Marno János, Nádasdy Ádám, Potozky László, Sirbik Attila, Spiró György, Szvoren Edina

Rakovszky Zsuzsa, Kenedi János valamint Pilinszky János műveiből Szávai Viktória és Gazsó György olvas fel

Közreműködik: Fenyvesi Márton (gitár) és Dés András (ütőhangszerek)

Az est házigazdája: Bálint András és Szegő János

Jegyek válthatók: 1065 Budapest, Nagymező u. 11., (06-1) 343-6792, 321-0600/112

Csiffáry Gabriella: Szétrajzás

Híres magyar emigránsok kézikönyve

 Kötetünk az elmúlt évszázad magyar emigráns értelmiségének kíván emléket állítani. Európának ebben a szegletében gyakran működtek olyan politikai erők, melyek a tanult emberek ezreit üldözték el hazájukból. Voltak, akik politikai okokból, s voltak, akik a jobb élet reményében hagyták el az országot. Gyűjteményünkben a nagyvilágba szétrajzó írók, színészek, művészek, filmes szakemberek és tudósok emlékeznek vissza eredetükre, felmenőikre, gyermekkorukra, iskolai éveikre, s mindarra, ami az anyaországhoz kötötte őket. Vallomásukat életükhöz fűződő dokumentumokkal és fényképekkel tesszük hitelesebbé és árnyaltabbá. Olyan világhírű, az egyetemes és a magyar kultúrában meghatározó szerepet játszó egyéniségek szerepelnek a kötetben, mint Joseph Pulitzer (Pulitzer József), Max Reinhardt (Max Goldmann), Leslie Howard (Leslie Howard Steiner), Paul Newman (Paul Leonard Newman), William Fox (Fuchs Farkas), Michael Curtiz (Kertész Mihály), Sir Alexander Korda (Korda Sándor), Andre Kertesz (Kertész Andor), Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző), Eugene Zador (Zádor Jenő), Joseph Kosma (Kozma József), Miklos Rozsa (Rózsa Miklós), Joseph Galamb (Galamb József) és Ladislao José Biro (Bíró László József).

Csiffáry Gabriella Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa több évtizede kutatja és publikálja a magyar szellemi élet jeles képviselőinek írásos emlékeit. A szerző eddig megjelent tizenhárom kötetének történeti forrásanyaga jórészt közgyűjteményekben lévő hagyatékok és feltáratlan kéziratos anyagokból került ki.

Terjedelem: 484 oldal
Méret: 160 x 230 mm
Kötés: Keménytáblás
Ár: 4990 Ft
ISBN: 978 963 13 6265 7

Király Erzsébet: Kedves Naplóm! Egy munkásasszony emlékei

„Mindenesetre az élettől citromot kapok, melyből megpróbálok limonádét csinálni.”

 „Csupa paradicsom az élet, csak ehetetlen. Ez a rendszer bogáncsot termel, fojtogató gyomokkal vagyok körülvéve, mely a halálba taszít. Szétmállasztanak, mint óceán hullámai az erős sziklát.”

Páratlan értékű személyes vallomást tart kezében az olvasó. A nagyobbrészt visszaemlékezésként, kisebbrészt naplóként papírra vetett írás szerzőjének zaklatott élete a 20. század második felének ismeretlen társadalmi világába nyújt betekintést. Király Erzsébet, a törvénytelen születésével egy életre megbélyegzett elbeszélő aki csak sokára tudja meg, mi valójában az eredeti neve, ki az anyja és kik a testvérei, munkásnőként kezdi felnőtt életét, majd vendéglátó-ipari alkalmazottként folytatja azt. Az 1990-es évek derekán kelt visszaemlékezésében Király Erzsébet megejtően őszinte, nemegyszer megrázó beszámoló keretében meséli el rendezetlen életét, amit a saját lakás és család tartós hiánya mindig összezilál. Nem hiányoznak hősünk életéből az apró örömök sem, melyeket ez a társadalmi mélyvilág nyújthat számára. Király Erzsébet idősebb korában, kissé megállapodva, 2001-től kezd naplót vezetni. Amíg a memoárban a cselekményességre esik nagyobb hangsúly, a naplót többnyire az elmagányosodás okozta lelki töprengések töltik ki. A remek íráskészséggel megáldott memoár- és naplószerző szövegét Grexa Izabella fedezte fel és teszi közzé értő tanulmány és gondos jegyzetek kíséretében. A szövegközléshez a Király Erzsébet hagyatékában fellelt fényképanyag és számos eredeti dokumentum fotokópiája társul. A szocializmus korának szegénysége és kisemberi világa tárul fel a dokumentum értékű elbeszélés jóvoltából. Igazi felfedezés Király Erzsébet írásos és képi hagyatéka.
Gyáni Gábor

Terjedelem: 304 oldal
Méret: 137 x 197 mm
Kötés: Füles kartonált
Ár: 2990 Ft
ISBN: 978 963 13 6253 4

Sümegi György: 1956 plakátjai

1956-2006

 „Ávósnak nincs irgalom!”
„Menjenek az oroszok a Kárpátokon túlra!”
„Ki a kormányból a Rákosi-rendszert is kiszolgáló szovjet talpnyalókkal!”

Ilyen és ehhez hasonló feliratok jelentek meg 1956 lázas napjaiban a pesti utcákon – plakátokon és röplapokon, követelve a magyar függetlenséget, a megszálló szovjet csapatok kivonulását. A forradalom mindennapjaihoz szervesen hozzátartoztak az ilyen utcai falragaszok, képes üzenetek, ábrákkal illusztrált gúnyrajzok, kézi készítésű plakátok. Ezek sokszor művészi színvonalon készültek, ma azonban szinte teljesen ismeretlenek, ugyanúgy, ahogy a forradalom bukása után 1956-tal foglalkozó, természetszerűleg külföldön készült munkák is. A forradalom leverését követően Magyarországon évtizedekig nem születhettek hasonló művek, hiszen mindenfajta, 1956-ra való utalás (szöveges és képi egyaránt) tiltott volt – és ha mégis megtörtént: éberen figyelték és megtorolták –, így csak a rendszer lassan lazuló évtizedében, az 1980-as évek második felében, ellenzéki szereplők munkálkodásában, a forradalom harmincadik évfordulóján, majd Nagy Imre mártír miniszterelnök és társai újratemetése előtt és a 301-es parcellába tervezett emlékműpályázatkor születhettek ilyen témájú alkotások.

Terjedelem: 164 oldal
Méret: 165 x 235 mm
Kötés: Kartonált
Ár: 4990 Ft
ISBN: 978 963 13 6297 8

Bartók László: Egy hadfi naplója

 „Valahogy elszakadtunk egymástól, mi a fronton lévők és az itthoniak, nemigen értettük meg egymást, és szívesen gondoltunk azokra, akiket künn hagytunk, és elég könnyen beletörődtünk abba, hogy vissza kell mennünk a sok szenvedést és apró örömöket megosztó bajtársak közé, ahol nincs láncolás és dőzsölés, hanem életveszélyes, kemény férfimunka folyt.”

Így vall visszaemlékezésében Bartók László az első világháború hatására benne kavargó ellentmondásos érzésekről. Mégis, sokkal inkább tekinthetünk e könyvre úgy, mint a háború mindennapjairól készített útirajzra, amelyet a (dél-tiroli, erdélyi) tájleírások és a visszaidézett számos kis történet (például kirándulásokról, városi sétákról, vidám társaságokról) tesznek igazán élvezetes olvasmánnyá. Éppen ezért azok számára is tanulságos lehet a mű elolvasása, akiket az olasz front hadi eseményei mellett az is érdekel, hogy miként látta egy tanítóból lett közkatona azokat a városokat, tájakat és embereket, akiket a háború folytán megismert.

Terjedelem: 108 oldal
Méret: 110 x 180 mm
Kötés: Keménytáblás
Ár: 1990 Ft
ISBN: 978 963 13 6252 7

Léner Péter: Pista bácsi, Tanár úr, Karcsi

Színházi arcképek: Egri István, Marton Endre, Kazimir Károly

 Léner Péter rendező, a József Attila Színház volt igazgatója új könyvében ismét tanúbizonyságát adja, hogy alaptulajdonsága a ritka erény, a pályatársak, a kollégák, a „másik ember” iránti figyelem. Három pályaképet rajzol meg a XX. század második felének magyar színháztörténetéből: Egri István, Marton Endre és Kazimir Károly életét és munkásságát foglalja össze és menti meg a méltatlan feledéstől. A mesternek, kollégának és atyai barátnak tekintett három jelentős rendező, a kor viharaiban, a kor szorításában és sokszor a kor ellenében megszülető életművét árnyaltan, szépítés nélkül és nagy empátiával mutatja fel. Nemcsak azokhoz az olvasókhoz szól, akik ismerték és szerették a három mester munkáit, hanem azokhoz is, akik egy múló korszak színháztörténetéről, a színházban eltöltött életek kudarcairól és sikereiről, a színházi pálya értelméről és szépségéről szeretnének többet tudni.

Terjedelem: 272 oldal
Méret: 130 x 197 mm
Kötés: Füles kartonált
Ár: 2990 Ft
ISBN: 978 963 13 6301 2

A Corvina Kiadó tisztelettel meghívja Önt

Léner Péter:

Pista bácsi, Tanár úr, Karcsi
Színházi arcképek: Egri István, Marton Endre, Kazimir Károly

című könyvének bemutatójára.

Időpont: 2015. június 4. csütörtök, 16:00

Helyszín: Rózsavölgyi Szalon Arts & Café
Cím: Budapest, V. kerület, Szervita tér 5.

A szerzővel Koltai Tamás beszélget.

Dedikálások a Vörösmarty téren, a Corvina/Líra standnál (51.):

Június 6. szombat
14:00 Frank Júlia
15:00 Csiffáry Gabriella
16:00 Horváth István – Heltai András
17:00 Koltai Tamás – Lázár Egon – Léner Péter

Június 7. vasárnap
14:00 Grexa Izabella
15:00 E. Kovács Péter
16:00 Sümegi György

A Magvető Kiadó

szeretettel meghívja Önt

Nádasdy Ádám
A vastagbőrű mimóza

- Írások melegekről, melegségről -

című kötetének bemutatójára
2015. május 20-án 17 órára
az Apacuka Kávéház Étterem Varietébe
(1065 Budapest, Nagymező u. 54-56.)

A szerzővel Grecsó Krisztián beszélget.
Közreműködik: Kulka János

Nádasdy Ádám: A vastagbőrű mimóza

Írások melegekről, melegségről

Nádasdy nagy szerelmi író. A tárgyban fájdalmasan sokat tud és fájdalmasan sokat nem tud. E kettő föltételezi egymást. „Olyan nincs, hogy döngicsélés van meg zümmögés, és az nem jelent semmit.” *** Egyszer, már több, mint harminc éve, voltam Berlinben (Nyugat-Berlinben) egy meleg irodalmi fölolvasáson. Azt reméltem, érdekes lesz, de annyi történt csak, hogy a (közepes vagy dilettáns) szövegekben a sie helyett er állt, az ő helyett ő, s ezt önmagában érdektelennek gondoltam. *** Ezek a magyar ő-k azonban kiélesítik a szövegeket. Mert kiélesítik az életünket. Nádasdy írásai nem egy részhalmazról szólnak, mondjuk, bátran, ez sem volna kevés, ez az emancipációs harc, de nem okvetlenül az irodalomra tartozó ügy (megjegyezvén, hogy nem tudom pontosan, és azt hiszem, nem is tudható, mi tartozik oda, mi nem), hanem rólunk, mindenkiről szólnak. És valóban bátran, de ez a bátorság nem az ő-kből következik, hanem részint a szerző nagyságából, részint a... hát azt hiszem, a szerelemből. *** Hová máshová, mint egy fülszövegbe írhatnám: Nagy szerző nagy szerelmes könyve. Róla meg még azt: A lélek, a test, a nyelv mérnöke.

Esterházy Péter

Részlet a kötetből:

Amikor 1976-ban meghalt Benjamin Britten, az akkor élő legnagyobb angol zeneszerző, a királynő hosszas mérlegelés után részvéttáviratot küldött Peter Pearsnek. Ezt az egyetemen újságolta egy kolléga, majd némán és jelentőségteljesen ránk nézett a tanszéki irodában, hogy ugye értjük, miért olyan fontos mozzanat ez a gyásztávirat, de többet nem mondott. Én értettem, szerintem a többiek is: Pears az élettársa volt Brittennek, 1939 óta éltek együtt. (Pears maga is zenész volt, kiváló tenorista.) Ezzel a távirattal az angol királyi udvar elismerte, hogy van méltó és komoly homoszexuális kapcsolat, hogy Pears a zeneszerző özvegyének tekinthető, jóllehet ennek akkoriban még semmilyen jogi kerete nem létezett. Ez a távirat egy tabu megdöntésével ért fel, mert a melegség még a 70-es években is tabu volt, azaz elítélőleg se volt szokás beszélni róla, se jót, se rosszat, hiszen a tabu definíciójához tartozik, hogy a dolgot semmiképp se szabad említeni (mint a primitív népeknél a totemállat nevét, vagy mint akasztott ember házában a kötelet). Vegyük figyelembe, hogy csak kilenc évvel korábban, 1967-ben törölték el az Egyesült Királyságban a férfi-férfi szeretkezés büntethetőségét. Igaz, akkor már jó ideje nem csuktak ezért senkit börtönbe, de még 1953-ban megtörtént, hogy rendőrök jelentek meg a Britten-házban és faggatóztak arról, hogy ő és Pears mit szoktak csinálni, amire szegény szorongó Britten úgy megijedt, hogy megpróbálta rávenni Pearst, hogy kössön névházasságot egy ismerős nővel (erre végül nem került sor). Szóval ott és akkor nagy dolog volt az a távirat.

Várható megjelenés: 2015. május 20.
Tervezett oldalszám: 168 oldal
Méret: 120 x 197 mm
Kötés: Keménytábla védőborítóval
Tervezett ár: 2690 Ft
ISBN: 978 963 14 3251 0

Nádasdy Ádám

 Költő, nyelvész, műfordító. 1947-ben született Budapesten. 1970-ben szerzett diplomát az ELTE angol-olasz szakán. 1972 óta az ELTE Angol Tanszékének munkatársa.

Shakespeare különböző műveit több színházban az ő fordításában állították színpadra.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
Elkezd a dolgok végére járni. Versek. (1998), Shakespeare: Drámák. Műfordítások (2001), A rend, amit csinálok. Versek (2002) Ízlések és szabályok. Írások nyelvről, nyelvészetről (2003), Soványnak kéne lenni. Versek (2005), Az az íz. Versek (2007), Shakespeare: Drámák II. Műfordítások (2007), Prédikál és szónokol. Írások nyelvről, nyelvészetről (2008), Verejték van a szobrokon - válogatott és újabb versek 1976-2009 (2010), Shakespeare: Három dráma - Nádasdy Ádám fordításai (2012), A vastagbőrű mimóza (2015)

Díjai többek közt
Déry Tibor-jutalom (1990), Graves-díj (1993), Füst Milán-díj (2000), Üveggolyó-díj (2010)